Az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) által kiadott nyilatkozat a 2014-es Európai Parlamenti választásokra

Európa katolikus püspökei 2014. március 20-án nyilatkozatot tettek közzé a közelgő európai parlamenti választásokkal kapcsolatosan. A püspökök a dokumentumban megerősítik az európai integrációs folyamat iránti támogatásukat. Bátorítják az Európai Unió polgárait, hogy járuljanak az urnák elé május 25-én, valamint kezdjenek aktív párbeszédbe a választásokat megelőző periódusban európai parlamenti jelöltjeikkel.

A dokumentum szövege:

2014. május 22. és 25-én európai parlamenti választásokra kerül sor, amelynek eredménye meg fogja határozni az EU törvényhozói testületét a következő fél évtizedre, és nagy hatással lesz az Unió irányítására elkövetkezendő években.

Fontos, hogy az EU polgárai éljenek szavazati jogukkal, és részt vegyenek ebben a demokratikus folyamatban. Minél magasabb a részvételi arány, annál erősebb lesz az új törvényhozó testület.

A választások előtti időszak az egész európai társadalom számára lehetőséget kínál, hogy megvitassa azokat a központi társadalmi-gazdasági kérdéseket, amelyek az elkövetkezendő években az Uniót alakítani fogják.  Kötelességünknek érezzük, hogy a COMECE püspökeiként irányvonalakat kínáljunk az uniós választópolgárok számára azáltal, hogy a lényegi kérdéseket megvilágítjuk a katolikus társadalmi tanítás fényében.

Felhívásunk elsősorban az Európai Unió katolikus választóihoz fordul, azonban bízunk abban, hogy javaslatainkat egyetértő meghallgatásra talál minden jó szándékú testvérünkben, akik törődnek az európai integráció sikerével. Reméljük, hogy szavunkra felfigyelnek majd azok is, akik mandátumot szeretnének kapni az Európai Parlamentben.

Általános megfontolások:

1. Minden Európai Uniós állampolgárnak joga és kötelessége, hogy érvényesítse szavazatát. Nagyon sok fiatal állampolgár először járul majd az urnákhoz, néhányuk még tanul, mások dolgoznak, de sokan közülük sajnos munkanélküliek. Buzdítjuk a fiatalokat, hogy hallassák hangjukat a politikai vitákba történő bekapcsolódással és mindenekelőtt a választás eszközével.

2. Fontos, hogy akik újonnan vagy visszatérőként szeretnének bekerülni az Európai Parlamentbe, tudatában legyenek a 2008-ban kezdődött gazdasági válság közös veszteségeinek. Ferenc pápa felhívta a figyelmet a szegényekre és gyengékre, a fiatalokra és a sérültekre, nem feledkezvén meg azokról sem, akiket a válság taszított szegénységbe. Az „új szegények”száma ijesztő arányban emelkedik.

3. A keresztény üzenet a remény üzenete. Hisszük, hogy az „európai projektet” az emberiség nemes belátása ihlette. Az állampolgároknak mint egyéneknek, továbbá a közösségeknek és a nemzetállamoknak is képeseknek kell lenniük saját önös érdekeik háttérbe szorítására a közjó érdekében. A 2003-ban II. János Pál által közzétett Ecclesia in Europa c. pápai buzdítás a reményre int bennünket az aktuális európai kihívásokkal kapcsolatban.

4. A mértékletesség a keresztény szellemiség egyik legfontosabb természetes erénye. Az önmegtartóztatás szellemének át kell formálnia a szociális piacgazdaságot, valamint a környezetpolitikát. Meg kell tanulnunk kevesebből élni, és arra törekedni, hogy azok, akik valóban szegénységben élnek, méltányosabb részt kapjanak.

Vannak az európai politikáknak olyan különleges területei, amelyekre szintén fel szeretnénk hívni polgártársaink figyelmét.

1. Fontosnak tartjuk, hogy a mindinkább fokozódó EU-s együttműködésnek ne essen áldozatul a szubszidiaritás alapelve, amely az EU-t alkotó nemzetállamok egyedi családjának alappillére. Fontos, hogy a tagállamokban jelentős szerepet betöltő és hosszú ideje meglévő hagyományok követése se szoruljon kompromisszumokra.

2. Az Unió egy másik pillére - egyben alapelv is - a katolikus tanításnak is középpontjában álló szolidaritás.  A szolidaritás politikákat formáló erő az EU minden szintjén: a nemzetek, a régiók és a társadalmi csoportok között is. Egy újfajta Európát kell építenünk, amelynek középpontjában a szolidaritás áll.

3. Fontos figyelmeztetünk arra, hogy minden társadalmi-gazdasági irányelv alapja egy olyan emberkép, amely az emberi méltósággal szembeni mélységes tiszteletben gyökerezik. Az emberi életet a fogantatás pillanatától a természetes halálig  védeni kell.  A család mint a társadalom alapegysége számára szintén biztosítani kell a szükséges védelmet.

4. Európa egy változó kontinens, és a belső, ill. a kívülről érkező migráció pedig hatással van az egyénre és társadalomra egyaránt. Az EU külső határa közös. A bevándorlók és a menekültek befogadásának és integrálásának felelősségét a tagállamok között arányosan kell elosztani. Életbevágóan fontos az érkező migránsokkal való humánus elbánás, emberi jogaik lelkiismeretes tisztelete. Ezt követően minden erőfeszítést meg kell tenni az Egyházak részéről is az EU befogadó társadalmaiba való sikeres beilleszkedésük biztosítása érdekében.

5. A teremtett világ őrzőiként meg kell erősítenünk szándékunkat, hogy tiszteljük és elérjük a szén-dioxid kibocsátásra vonatkozó célokat, hogy elősegítsük a klímaváltozást érintő nemzetközi megegyezést, és elköteleződjünk egy zöldebb szemléletmód mellett. Ki kell tartanunk továbbá amellett, hogy minden növekedési és fejlesztési irányelv alapvető eleme a fenntarthatóság.

6. A vallásszabadság alapvető eleme egy toleráns és nyitott társadalomnak. A szabadság magában foglalja hitünk nyilvános gyakorlását. Üdvözöljük az EU vallásszabadság védelméről és terjesztéséről szóló elveit és bízunk benne, hogy az új Európai Parlament még jobban elmélyíti majd e fontos kérdéssel kapcsolatos munkáját.

7. Minden olyan intézkedést támogatunk, amely védi a mindnyájunk által fontosnak tartott heti egy pihenőnapot, a vasárnapot.

8. Az előttünk álló öt év demográfiai változásai nagy hatással lesznek az EU életére. Az idősebb állampolgárok részére kérjük az őket megillető törődés szintjének és minőségének biztosítását, de egyben kérjük azon politikák megvalósulását is, amelyek új lehetőségeket teremtenek a fiataloknak.

Az Európai Unió fordulóponthoz érkezett.  A 2008-ban a bankok összeomlását követően kitört gazdasági válság és az államadósság terhe kiélezte a tagállamok közti viszonyokat, próbára tette szerte az Unióban a szolidaritás alapelvét, majd sok állampolgárnak szegénységet, fiataljainknak pedig borús kilátásokat hozott a jövőjüket illetően. A helyzet drámai, némelyek számára pedig egyenesen tragikus.

Mi, katolikus püspökök kérjük, hogy az „európai projektet” még ilyen nehézségek közepette se kockáztassák vagy adják fel. Mindnyájunk – politikusok, jelöltek és minden választó –számára fontos, hogy konstruktívan járuljunk hozzá Európa jövőjének alakításához. Túl sok a vesztenivalónk, ha az európai projekt romba dől.

Fontos, hogy mindnyájan, akik európai állampolgárok vagyunk, járuljunk az urnákhoz május 22-25-én. Mi, püspökök, mindent megteszünk majd azért, hogy a polgárok a szavazatok megfelelő tájékozódás után adhassák le.

Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Katolikus Egyház